Vizsgarészek

 

ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA

  1. Olvasáskészség vizsgarész

(ld.: mintafeladatok)

A vizsgázónak két (különféle típusú) szövegértési feladat helyes megoldásával kell igazolnia, hogy szótár nélkül képes a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű általános szöveg tartalmát megérteni.

  1. Íráskészség vizsgarész

(ld.: mintafeladatok)

A vizsgázónak két (megadott szószámú) fogalmazást kell irányítási szempontok szerint írnia. A fogalmazások megírásához nyomtatott szótár használható.

Az íráskészség értékelési kritériumai a következők:

Nyelvhelyesség (alak- és mondattan)
Írásbeliség  (szövegtagolás, központozás és helyesírás)
Szókincs (terjedelem és változatosság)
Stílus (a fogalmazás műfajához és témájához igazodó nyelvhasználat)
Kommunikatív hatékonyság (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás)

 

SZÓBELI RÉSZVIZSGA

  1. Beszédértés vizsgarész

(ld.: mintafeladatok)

A vizsgázónak felvételről elhangzó 2 szöveg kétszeri meghallgatása alapján a feladatlapok helyes kitöltésével kell igazolnia, hogy képes megérteni a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű beszélt nyelvi szövegeket.

  1. Beszédkészség vizsgarész

(ld. mintavideok)

Az ECL nyelvvizsga páros vizsga. A vizsgázók kettesével (páratlan számú vizsgázó esetén hármasával) vizsgáznak. A vizsgatételt a vizsgázók egyike húzza.

 A beszédkészség vizsgarész felépítése:

  1. Ráhangoló beszélgetés (3-5 perc)
  • E résznek az a funkciója, hogy a vizsgázók feloldódjanak, ráhangolódjanak a vizsga-szituációra. E vizsgarészt nem értékelik.
  1. Irányított beszélgetés (5-8 perc)
  • A kérdező-értékelő vizsgáztató kezdeményezi a beszélgetést az adott témában, és a vizsgázókhoz intézett kérdésekkel segíti a két vizsgázó közötti dialógust.
  1. Önálló témakifejtés (5-8 perc)
  • Az egyes témák kifejtéséhez 4 képből álló képmontázs áll rendelkezésre.
  • A két vizsgázó egyenként, egymás után, önállóan fejti ki gondolatait a montázs által megjelenített témáról.
  • Szükség esetén a kérdező-értékelő vizsgáztató az adott vizsgaszintnek megfelelő kérdésekkel segítheti a vizsgázó önálló témakifejtését.
  • A vizsgarész célja, hogy a vizsgázók önállóan, logikusan felépített gondolatmenet alapján tudják kifejteni gondolataikat.

Az értékelő és a kérdező-értékelő vizsgáztató külön-külön értékeli a vizsgázók teljesítményét.

A beszédkészség értékelési kritériumai a következők:

Nyelvhelyesség (alak- és mondattan)
Szóbeliség (kiejtés és prozódia, a beszéd folyamatossága)
Szókincs (terjedelme és mozgósítása)
Stílus (a beszédhelyzethez igazodó nyelvhasználat)
Kommunikatív hatékonyság (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás)

 

loading
loading