ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA
- Olvasáskészség vizsgarész
(ld.: mintafeladatok)
A vizsgázónak két (különféle típusú) szövegértési feladat helyes megoldásával kell igazolnia, hogy szótár nélkül képes a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű általános szöveg tartalmát megérteni.
- Íráskészség vizsgarész
(ld.: mintafeladatok)
A vizsgázónak két (megadott szószámú) fogalmazást kell irányítási szempontok szerint írnia. A fogalmazások megírásához nyomtatott szótár használható.
Az íráskészség értékelési kritériumai a következők:
| Nyelvhelyesség (alak- és mondattan) |
| Írásbeliség (szövegtagolás, központozás és helyesírás) |
| Szókincs (terjedelem és változatosság) |
| Stílus (a fogalmazás műfajához és témájához igazodó nyelvhasználat) |
| Kommunikatív hatékonyság (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás) |
SZÓBELI RÉSZVIZSGA
- Beszédértés vizsgarész
(ld.: mintafeladatok)
A vizsgázónak felvételről elhangzó 2 szöveg kétszeri meghallgatása alapján a feladatlapok helyes kitöltésével kell igazolnia, hogy képes megérteni a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű beszélt nyelvi szövegeket.
- Beszédkészség vizsgarész
(ld. mintavideok)
Az ECL nyelvvizsga páros vizsga. A vizsgázók kettesével (páratlan számú vizsgázó esetén hármasával) vizsgáznak. A vizsgatételt a vizsgázók egyike húzza.
A beszédkészség vizsgarész felépítése:
- Ráhangoló beszélgetés (3-5 perc)
- E résznek az a funkciója, hogy a vizsgázók feloldódjanak, ráhangolódjanak a vizsga-szituációra. E vizsgarészt nem értékelik.
- Irányított beszélgetés (5-8 perc)
- A kérdező-értékelő vizsgáztató kezdeményezi a beszélgetést az adott témában, és a vizsgázókhoz intézett kérdésekkel segíti a két vizsgázó közötti dialógust.
- Önálló témakifejtés (5-8 perc)
- Az egyes témák kifejtéséhez 4 képből álló képmontázs áll rendelkezésre.
- A két vizsgázó egyenként, egymás után, önállóan fejti ki gondolatait a montázs által megjelenített témáról.
- Szükség esetén a kérdező-értékelő vizsgáztató az adott vizsgaszintnek megfelelő kérdésekkel segítheti a vizsgázó önálló témakifejtését.
- A vizsgarész célja, hogy a vizsgázók önállóan, logikusan felépített gondolatmenet alapján tudják kifejteni gondolataikat.
Az értékelő és a kérdező-értékelő vizsgáztató külön-külön értékeli a vizsgázók teljesítményét.
A beszédkészség értékelési kritériumai a következők:
| Nyelvhelyesség (alak- és mondattan) |
| Szóbeliség (kiejtés és prozódia, a beszéd folyamatossága) |
| Szókincs (terjedelme és mozgósítása) |
| Stílus (a beszédhelyzethez igazodó nyelvhasználat) |
| Kommunikatív hatékonyság (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás) |
