A szókincs alapvető a beszédkészség kialakulásában, és meghatározó szerepet tölt be a kommunikációban. Egy angolul tanuló ifjú (vagy nem ifjú) embernek tudnia kell azt, hogy miként használja a nyelvtant és a szókincset, és ismernie kell a szavak kiejtését is. Ezt nevezzük lingvisztikai kompetenciának. Ezen túl azonban azzal is tisztában kell lennie, hogy mikor, miért és hogyan kezdjen bele mondandójába. Ez utóbbi készséget szociolingvisztikai kompetenciának nevezzük.
Az angolul tanulók egy része komoly nehézségekbe ütközik a folyékony és nyelvtanilag pontos, azaz a helyes beszéd elsajátítása során, melynek egyik oka a szókinccsel kapcsolatos hiányosság. David Arthur Wilkins, a kommunikatív nyelvoktatási módszer egyik korai képviselője szerint a szókincs ugyanolyan fontos, mint a nyelvtan. A szókincs fejlesztése azonban nemcsak a különálló szavak tanulását jelenti, hanem szókapcsolatok és kifejezések megismerését és rögzítését is.
A magyar tanulók többsége is tudja, mekkora jelentőséggel bír a megfelelő szókincs elsajátítása, és arra törekszik, hogy minél több szó tanuljon meg. De mit is jelent az, hogy ismerünk egy szót? Elegendő-e, ha ismerjük a szótárbeli meghatározást? Korántsem! A nyelvtanulónak le kell tudnia írni a szót, és ki kell tudnia azt ejteni helyesen. A szó jelentése a szótárban található definíción kívül magába foglalja a hozzá kapcsolódó rokon- és ellentétes értelmű szavak ismeretét is. E szócsoportokat nevezzük szócsaládoknak. Egy adott szó használata pedig arra vonatkozik, hogy különböző összefüggésekben is helyesen tudjuk alkalmazni őket, illetve ismerjük a leggyakoribb szókapcsolatait is.
Mennyi az annyi?
Felmerül a kérdés, hogy vajon meghatározható-e, számszerűsíthető-e az, mennyi szót is kell tudnunk ahhoz, hogy sikeresen kommunikáljunk például egy ECL középszintű angol nyelvvizsgán? (A kommunikációba természetesen beleértjük a hallás- és olvasásértési feladatokat is.)
Fontos hangsúlyoznunk azt, hogy egyes szavak nem azonos gyakorisággal jelentkeznek a beszédben. Az angol nyelv esetében a funkciószavak például nagyon nagy gyakorissággal fordulnak elő – egy átlagos szövegnek körülbelül felét teszik ki. Ezeket a tanulók már a nyelvtanulás legelején elsajátítják, így nem okoz nehézséget a megértésük. A téma szakértői, Hu és Nation szerint az első kétezer leggyakrabban előforduló szó egy átlagos beszélgetésnek 90,3 %-át, egy újságcikknek pedig 81,1 %-át teszi ki. Egy másik kutató, Norbert Schmitt pedig azt állítja, hogy körülbelül 2000 szócsaládot kell ismernünk ahhoz, hogy a mindennapi életben kommunikálni tudjunk az adott idegen nyelven.
Az ECL nyelvvizsga tesztfejlesztői arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az a hallásértés és olvasásértés szövegek mekkora részét fedi le az első kétezer leggyakrabban használt angol szó. Tetszőlegesen kiválasztottunk tíz-tíz hallásértési és olvasásértési feladatot az elmúlt évek tesztjei közül (mindhárom szinten) és a Lextutor illetve a Range elemző programok alkalmazásával elemeztük a szövegeket. E programok segítségével kimutatható, hogy az általuk elemzett szövegeknek mekkora százalékát teszik ki azok a szavak, melyek az első, második és harmadik leggyakrabban előforduló 1000 angol szavak csoportjához tartoznak. A “car”, a “police” vagy a “happy” szavakat például az első 1000 leggyakrabban használt szó között találjuk, míg a “method” az “equipment” vagy a “disease” szavak már a második kétezerben találhatók.
A kutatás eredménye azt mutatja, hogy ha egy vizsgázó ismeri az első kétezer leggyakrabban előforduló angol szót, akkor a B1 és a B2 szinten egyaránt megérti a hanganyagokban szereplő szavak körülbelül 90%-át. Ez az arány C1 szinten 80% körül van, az olvasott szövegértést illetően pedig 85 % körül mozog. Ez az adat szinte pontosan megfelel annak, amit a téma kutatói , Hu és Nation találtak, akik szerint az első kétezer leggyakrabban előforduló szó egy átlagos beszélgetés 90,3 %-át, egy újságcikknek pedig 81,1 %-át teszi ki.
Amikor a Közös Európai Referenciakeretet kidolgozták, a küszöbszintre vonatkozó anyagok között megtalálható egy B1 szintű szókincslista is. Az angol mint idegen nyelv esetében e lista valamivel több szót tartalmaz, mint az első kétezer leggyakrabban használt szó. Úgy tűnik tehát, hogy ezt a határt kell átlépnünk ahhoz, hogy valóban megértsük a beszélt és írott nyelvet.
Elég ennyi egy sikeres nyelvvizsgához?
Felmerül a kérdés, hogy mennyit is ér, ha csak az első 2000 leggyakrabban használt angol szót ismerjük. Az egyik kutató, Laufer arra a következtetésre jutott, hogy egy írott szöveg szókincsének 95%-át, azaz minimum 3000 szócsaládot kell(ene) ismerni a folyékony olvasáshoz és szöveg teljes megértéshez. Más szakértők, Hirsch, Hu és Nation ugyanakkor 98%-ra emelték e küszöbhatárt, ami természetesen még több szó ismeretét feltételezi.
Azt kell mondanunk hogy ha a vizsgázó megtanulta az első 2000 leggyakrabban használt angol szót, akkor az ECL vizsga szövegeiben szereplő szavak 80-90% (szinttől függően) ismeri ugyan, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben meg is értse a szöveget. Mindez alapján azt javasoljuk, hogy legalább az első háromezer leggyakrabban használt angol szót tanuljuk meg.
Az alábbi linkeken információkat találhatnak arról, hogy mely szavakat kell(ene) mindehhez megtanulni.
Az első 3000 szó:
http://www.lextutor.ca/freq/lists_download/longman_3000_list.pdf
Szócsalád lista:
http://www.robwaring.org/vocab/wordlists/full1000.txt
Itt megnézheted, melyik kategóriába tartozik az általad ismert szó:
