The Foreign Language Centre at the University of Pécs, Hungary, constructs the ECL tests in Hungarian language and organises the administration of the exams worldwide. The exam measures general written and oral language ability used in everyday discourse based on the achievement of communicative goals at varying degrees of complexity, in line with the scopes and topics recommended by the CEFR. The FLC offers the ECL exams at four levels (CEFR A2, B1, B2, C1).The Centre is responsible for assessing and providing certification of students’ knowledge of Hungarian. The official certificates of Hungarian as a foreign language are valid for enrolment in Hungarian universities and colleges. Among the examination sites there are universities, Hungarian Culture Centres, heritage language schools and other educational institutions. The Foreign Language Centre is involved in conducting research in Hungarian as a foreign language, training item writers and oral assessors, and providing in-service teacher training courses. |
Magyar Kulturális Egyesület – Napocska Magyar Iskola
Vicsacsán dr. Nagy Rékával beszélgettem. − Bemutatná röviden, hogy milyen a magyar nyelvi oktatás helyzete Önöknél Arizonában és egyáltalán az Amerikai Egyesült Államokban? − Amerika-szerte számos hétvégi iskola létezik. Ezek helyzete változó annak függvényében, hogy mekkora a magyar közösség, valamint hogy ezekben a közösségekben mennyire van igény magyar nyelvű oktatásra. Általánosságban elmondható, hogy szinte minden nagyobb államban van legalább egy iskola. Arizona egyike azon szerencsés államoknak, ahol már jó néhány éve folyik magyar oktatás gyerekek számára óvodai és iskolai szinten. Idén először célozzuk meg a felnőtteket is. Szeptembertől beindul egy kezdő nyelvcsoport. Bár nálunk is, akár másutt az Egyesült Államokban, kevesebb az érdeklődő, mint amennyi magyar családról és gyerekről tudunk, mégis azt vettük észre, hogy a résztvevők száma évről évre nő. − Érdekelne, hogy tudnak-e egymásról a magyar közösségek. Van-e valamilyen magyar oktatói szervezetük? − Talán éppen annak köszönhető a létszám növekedése, hogy jobban működik a kommunikáció a magyar közösségek között. Most, a világjárvány idején ez még inkább hangsúlyossá vált, hiszen a virtuális találkozók bármikor elérhetők számunkra. Ugyanakkor tanáraink rendszeresen részt vesznek különféle konferenciákon, továbbképzéseken, ahol más magyar közösségek tagjaival találkozhatnak és tapasztalatot cserélhetnek. Létezik egy az amerikai iskolákat átfogó szervezet is, az Amerikai Magyar Iskolák Találkozója, mely értékes workshopokat szervez annak érdekében, hogy elősegítse a magyar nyelvű oktatást az Egyesült Államokban. Nem utolsósorban, előmozdítja a kapcsolattartást és az együttműködést a magyar iskolák és azok vezetői között. Erre számos példa volt már, de megemlíteném azt, melyben jómagam is részt vettem, ez a 2020. nyári virtuális olvasótábor volt. Ez a kéthetes rendezvény több magyar szervezet/iskola magyartanárainak összefogásával született meg, amelynek során a csoportjainkban különféle irodalmi műveket dolgoztunk fel. − Mi jellemzi azokat a tanulókat, akik Önöknél tanulnak magyarul? Hány évesek, mi a motivációjuk, mikor érkeztek Arizonába? Milyen nyelvtanulási igényeik vannak? − A Napocska Magyar Iskolában átlagosan 20-23 gyerek tanul. Nagyon vegyes a korosztály és a nyelvtudás. A legtöbb diák már Amerikában született, de olyan is van, aki pici korában érkezett ide a családjával. Az sem elhanyagolható tényező, hogy otthon mi a közös nyelv. Azon diákok esetében is például, akik otthon magyarul beszélnek, érezhető egy idő után a váltás; főként, amikor bekerülnek angol nyelvi közegbe (óvoda, iskola): a játék, a tanulás nyelve az angol lesz. Ilyenkor már sokkal nagyobb kitartást igényel a diákok és a családok számára fenntartani a magyar nyelvtudást. De nem lehetetlen. Sőt, úgy érzem, nagyon fontos ebben az esetben a szülők motiváltsága, hiszen ők állítják fel a prioritásokat. Azok a szülők, akiknek fontos, hogy a gyerekük beszéljen magyarul, hogy megismerje a kultúrát, hogy kapcsolatot ápoljon más magyarokkal, azok hajlandóak megküzdeni ezekkel az akadályokkal.
Az esetek nagytöbbségében például az egyik legnagyobb motivációs faktor tagjaink számára a közösségi élmény. Az iskolánkat úgy képzelem el, mint egy nagy családot vagy egy oázist. Itt ismerkedni lehet másokkal, akik hasonló utat jártak be, akik beszélik a nyelvünket, akik megértenek olyasmit, amit esetleg egy más nemzetiségű nem. Másrészt pedig a nem magyar családtagok számára ez az a hely, ahol megismerkedhetnek a magyar kultúrával és akár megpróbálhatják elsajátítani is a nyelvet. Sok szülőt az is motivál, hogy a gyerekek beszélni tudjanak az otthoni, az anyaországbeli családtagokkal. Azoknak a családoknak, amelyekben csak az egyik szülő beszél magyarul, az iskola egy lehetőség arra, hogy több időt töltsön a gyerek magyar nyelvű közegben és elmélyítse, gyarapítsa a szókincsét. És nem utolsósorban, vannak, akiket az motivál, hogy a gyereke a későbbiekben a magyar nyelvtudását felhasználhatja az egyetemre való jelentkezéskor, vagy akár magyar nyelvi közegben tanulhat tovább, esetleg dolgozhat. − A nyelvvizsga megszerzésének általában valamilyen nagyon gyakorlati oka szokott lenni, például a bizonyítvány szükséges egy-egy előírás miatt (pl. tanulmányok, munka). Ugyanakkor eredeti célja a nyelvtudás „megmérettetése”. Önöknél miért van igény az ECL magyar vizsgájára? − Igen, ez nyomós ok, és nálunk is részben emiatt tartanának rá igényt. Jelenleg azon dolgozunk, hogy elfogadtassuk az ECL magyar vizsgát az Arizona Educational Board-al, mert ebben az esetben a diák a középiskolai tanulmányai elvégzésekor a bizonyítványára kap egy úgynevezett Seal of Biliteracy-t (bejegyzést), amely igazolja, hogy ő idegen nyelvet beszél. Sok egyetemi felvételin ezért plusz pontot számítanak fel. Az ECL nyelvvizsga a diákoknak és a felnőtteknek egyaránt kézzelfogható visszaigazolása lehet a nyelvtudásukról. Még akkor is, ha nem az említett célok miatt tesznek vizsgát, hanem csupán önmaguk örömére (mert ilyen is van) mintegy elismerésképpen, hogy beszélik a nyelvet, elismerve az e mögött meghúzódó erőfeszítést, munkát. − Hogyan látják a vizsgánkat? Vannak-e nehezebb készségek vagy feladattípusok? Esetleg valamelyik szint megszerzése nehezebbnek tűnik-e az Önöknél tanuló magyar tanulói csoportok számára? − Ha megnézzük a vizsga felépítését, rögtön feltűnik az, hogy az ECL a diák valódi kommunikációs képességet méri fel, ráadásul olyan feladatokon keresztül, melyek gyakorlatiasak, hétköznapi helyzeteket tükröznek. Ez számomra/számunkra azért szimpatikus, mert legtöbbször azért tanulunk meg egy idegen nyelvet, hogy az adott országban vagy közösségben praktikusan használni tudjuk, elboldoguljunk különböző élethelyzetekben. A feladattípusok közül talán a fogalmazás az, amely leginkább nehézségeket okozhat, vagy a szóbeli azon része, ahol képek alapján kell a vizsgázónak szabadon beszélni. Ez is inkább azoknak okozhat komolyabb gondot, akiknek kevésbé tág a szókincsük.
A vizsgázó életkora és tapasztalata az, ami még talán meghatározza azt, hogy mely feladatok vagy vizsgaszintek lesznek nehezebbek. Míg a B2-vel még megbirkóznak a gimnazisták is, nem biztos, hogy a C1-hez megvan az elegendő háttértudásuk és szókincsük. Persze ez fejleszthető, ezért nem gondoljuk azt, hogy lehetetlen. – Túlvannak már az első vizsgaszervezésen. Minden rendben zajlott? – Igen. Kellett készülni rá, de ez így van rendjén.
|
