The Foreign Language Centre at the University of Pécs, Hungary, constructs the ECL tests in Hungarian language and organises the administration of the exams worldwide. The exam measures general written and oral language ability used in everyday discourse based on the achievement of communicative goals at varying degrees of complexity, in line with the scopes and topics recommended by the CEFR. The FLC offers the ECL exams at four levels (CEFR A2, B1, B2, C1).The Centre is responsible for assessing and providing certification of students’ knowledge of Hungarian. The official certificates of Hungarian as a foreign language are valid for enrolment in Hungarian universities and colleges. Among the examination sites there are universities, Hungarian Culture Centres, heritage language schools and other educational institutions. The Foreign Language Centre is involved in conducting research in Hungarian as a foreign language, training item writers and oral assessors, and providing in-service teacher training courses. |
Lingua Hungarica Lehrerverein Frankfurt e.V.
Beszélgetés Hollstein Barbarával, a Lingua Hungarica Lehrerverein Frankfurt e.V. elnökével. ‒ Nagyon régóta sok-sok magyarul tanuló, magyarul jól beszélő gyereket jelentkeztetnek be hozzánk ECL magyar vizsgára. Bemutatná, hogy milyen a magyar nyelvi oktatás helyzete Önöknél? Németországban iskolai keretek között csak nagyon ritkán lehet magyar nyelvet tanulni, mivel a magyar a kis és nehéz nyelvek közé sorolható. Ennek ellenére a felnőtt képzésben, a Volkshochschule (VHS) vagy a nyelviskolák programjában található egy-egy magyar nyelvi kurzus. Indulnak is csoportok, de viszonylag kevés azoknak a száma, akik több éven keresztül, kitartóan tanulnák a magyart. Az utóbbi években egyre több magyar állampolgár vállal munkát Németországban, sokan már családjukkal együtt költöznek ki. Nagyon sokszor a néhány éves külföldön tartózkodásból kitelepedés lesz. Nagy többségük fontosnak tartja az anyanyelve ápolását, továbbadását gyerekeinek. Sokan a domináns nyelvi környezetben feladják a harcot, és a magyar csak a hétköznapi kommunikáció nyelve marad, megreked egy szinten. Sokan élnek vegyes házasságban is, amelyben mindkét nyelvnek, az „anyanyelvnek” és az „apanyelvnek”is fontos szerep jut. A két vagy három nyelven felnövő gyerekek már több kultúrában érzik otthon magukat, és a nyelvtudás fontosságát is felismerik. ‒ Frankfurt környékén milyen magyar nyelvű közösségek vannak, és mi jellemzi a tanulói korosztályokat, a nyelvi tudásukat és nyelvtanulási igényeiket? Frankfurt multinacionális nagyváros, nyitott a sokszínű kultúrára és a különböző nyelvekre. Itt teljesen hétköznapi és normális dolog, hogy a metrón utazva vagy az utcán sétálva különböző nyelveken beszélő embereket hallunk. Szellemiségében a többnyelvűséget az iskola is támogatja és honorálja, de intézményesen még nem nőtt fel a feladathoz. Inkább csak a kedvelt európai nyelvek (angol, francia, spanyol, olasz) tanulhatók iskolai keretek között. A binacionális házasságban élőknek és a Magyarországról „frissen” érkezett családok gyermekeinek alapítottuk meg egyesületünket tíz évvel ezelőtt Lingua Hungarica Lehrerverein Frankfurt e.V. néven. Célunk a magyar nyelv oktatása és a magyar kultúra ápolása idegen nyelvi közegben. Mi szombat délelőttönként oktatjuk a magyart 3 tanórában óvodás kortól 20 éves korig, képzett tanárokkal és általunk előre kidolgozott tanmenettel. Az igényt mutatja az is, hogy ma már 150 gyereket tanítunk különböző korosztályú csoportokban. Jelenleg egy bölcsis csoportunk, két óvodás, négy általános iskolás, valamint három felső tagozatos, és egy gimnazista csoportunk van. Az idei tanévben három volt diákunk egyetemistaként is látogatja még a szombati magyarórákat. Az általunk szervezett szombati oktatáson kívül Frankfurtban működik még egy pénteki magyar óvoda, cserkészet és két táncegyesület is, így városunkban mindenki megtalálhatja a neki megfelelő nyelv- és kultúraápolási módot. A szülők igényei, valamint a gyerekek nyelvtudása is nagyon különböző, ami a tanárokra elég nagy feladatot ró. Munkájuk megkönnyítése érdekében, valamint az oktatás színvonala miatt élünk lehetőség szerint az évfolyamok szerinti oktatással. Ennek ellenére az egyes korcsoportokban nagy a különbség a gyerekek nyelvtudása között. ‒ Szerelemből tanítanak, vagy vannak támogatóik, esetleg a gyerekek tandíjat fizetnek? Hogyan lehet finanszírozni a magyarul tanuló közösségeket? Egyesületünk önerőből tartja fenn magát, a szülők által befizetett tandíjakból. Ebből szervezzük meg a szombati oktatást, valamint ebből finanszírozzuk a kulturális programokat is. Az idén nyertünk először pályázat útján egyszeri támogatást a Bethlen Gábor Alaptól. Legmegbízhatóbb támogatónk a szülőkön kívül Frankfurt városa. A városi iskolahivatal adja bérbe egyik német általános iskolájának termeit, ahol mi szombatonként oktathatunk. ‒ Kik a tanárok? Tanáraink képzett pedagógusok, akik vagy otthoni, vagy már Németországban szerzett diplomával rendelkeznek. A feladatuk azonban nagyon sajátos, erre senkit nem tud felkészíteni a felsőoktatás. A gyakorlat tesz minket mesterré. Nagyon sokat segít nekünk az is, hogy gyermekeink (és sokszor hétköznapi munkánk) révén bepillantást nyerhetünk a német oktatási rendszerbe, valamint a kétnyelvű nevelés nehézségeit és pozitívumait is megtapasztalhatjuk saját családunkban, környezetünkben. Mi évente legalább egyszer szervezünk magunknak tanártovábbképzést, amelyre olyan előadókat, szakértőket hívunk meg, akik véleményünk szerint segíteni tudnak nekünk. Nagyon fontos a módszertani sokszínűség, a gyerekek motivációja, ezért egymás között is szoktunk ötletbörzét és tréninget tartani. ‒ Említettem, hogy Önöktől nagyon sokan jönnek hozzánk nyelvvizsgázni. Mi a vizsgázók fő motivációja? És a tanárokat mi motiválja a felkészítésre? Mi azért motiváljuk tanulóinkat a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére, mert ez lenne a végeredménye, a kimenete a több éves szombati oktatásnak. Szerintünk ez koronázhatja meg a kitartó munkát, egy olyan teljesítmény, amelyre méltán lehetnek büszkék a gyerekek. Mivel mi egyesületi formában és szombatonként oktatunk, ezért a mi munkánk hivatalosan nem kapcsolódik a német iskolai oktatáshoz. A német bizonyítvánnyal egyidőben mi is kiadunk egy magyar iskolalátogatási igazolást szöveges értékeléssel, de érdemjegyet tőlünk nem kapnak a gyerekek. A német iskolák többsége elfogadja ezt a papírt, és ennek alapján a diákok német bizonyítványába a szakkör rovatba bekerülhet a magyaroktatás is. Az ECL nyelvvizsga azonban egy nemzetközileg elismert dokumentum, amely az európai normák szerint (A2, B1, B2, C1) méri a nyelvtudást. Ezt a normarendszert minden európai nyelvre alkalmazzák, mindenki számára ismert, normatív. Itt az év végi német bizonyítványba, sőt még az érettségi bizonyítványba is beleírják, hogy a tanuló mely nyelvekből szerzett nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványt. Innentől kezdve a nyelvtudás hivatalossá és „bizonyíthatóvá” válik. Jó kiindulási alap az ösztöndíj-pályázatokhoz, a munkavállaláshoz és a szakmai gyakorlathoz is. Sok egyetemista is jön magyarból vizsgázni, mert az egyetemen a magyar már egyenértékű minden más európai nyelvvel, így a diplomához szükséges egyik nemzetközi nyelvvizsga nyelve lehet. Itt végre profitálhatnak a vajdaságiak és erdélyiek is a kétnyelvűségükből. ‒ Milyennek látják/tartják az ECL nyelvvizsgát? Okoz valami nehézséget? Mivel mi már 14 éves kortól vizsgáztatunk, ezért az szokott nehézséget okozni, hogy a diákoknak a felnőtt témák még sokszor életidegenek. A szövegprodukcióval ellentétben a beszédértés és a szövegértés általában nem szokott olyan nagy gondot okozni. Az önálló szövegalkotás ‒ sokszor a helyesírás miatt is ‒ nagy kihívást jelent a diákoknak. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a C1-es szintet csak a Magyarországról elköltöző diákok és a kiegyensúlyozott (balansz) kétnyelvűek tudják csak 18 éves korukra elérni. A magyar anyanyelvi szint elérése csak akkor lehetséges, ha a kétnyelvűen felnövő gyerekek használják az anyanyelvüket a mindennapokban, és a hétvégi iskola keretei között folyamatosan fejlesztik és gyakorolják is azt. Wéber Katalin |
