Az ECL Vizsgaközpont Vizsgaszabályzata

Az ECL nyelvvizsgára minden, a jelentkezés naptári évében 14. életévét betöltő személy jelentkezhet. A jelentkezés az ECL vizsgarendszer online felületén történik (https://ecl.nyelvvizsgajelentkezes.hu/). A jelentkezés a vizsgaidőpont előtt négy héttel zárul.

A jelentkezéskor megadott e-mail címre minden jelentkező automatikus visszaigazoló e-mailt kap előbb a saját Vizsgázói fiókjának létrejöttéről, majd pedig a vizsgajelentkezés megtörténtéről. A vizsgázó köteles a Vizsgázói fiókban leírtaknak megfelelően gondoskodni a vizsgadíj befizetéséről a jelentkezési határidőig. Ennek hiányában jelentkezése érvénytelen.

Az online jelentkezési lapot pontosan azokkal az adatokkal kell kitölteni, melyek a vizsgázó személyi igazolványában/útlevelében szerepelnek. Az adminisztrációs rendszer a vizsgázó személyi adatait összeveti a magyarországi központi Személyiadat- és lakcímnyilvántartással, és amennyiben eltérés van, a téves adatok felülírásra kerülnek. A központi Személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok módosítására kizárólag a Kormányablakokban van lehetőség. Felhívjuk a figyelmét, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány hivatalos okirat, ezért az adatoknak meg kell egyezniük a központi nyilvántartásban szereplő adatokkal.

Az ECL vizsgarendszerben egy vizsgaidőszakon belül különböző nyelvekből különböző szintekre lehet jelentkezni. Adminisztrációs szervezési okokból nem lehet jelentkezni azonos nyelvből különböző szintekre, vagy különböző nyelvekből azonos szintekre.

A Vizsgaközpont döntésétől függően a jelentkezési határidőt követően a vizsgázóknak (pótdíj megfizetése ellenében) lehetőségük van pótjelentkezésre. A pótjelentkezés esetleges határidejét a Vizsgaközpont a honlapján teszi közzé.

A vizsgahelyet illető pótjelentkezési díjról a vizsgázók a honlapon tájékozódhatnak. A vizsgadíj és a pótjelentkezés díjának befizetéséről szóló bizonylatot fel kell tölteni a Vizsgázói fiókba.

A vizsgadíj összegét a Vizsgaközpont határozza meg. Az aktuális vizsgadíj összege megtalálható a Vizsgaközpont honlapján (https://ecl.hu/vizsgadijak/).

A jelentkező befizetett vizsgadíj ellenében jogosult vizsgázni, illetve vizsgáját (külön kérelemre halasztási díj ellenében) egy alkalommal a következő vizsgaidőszakra elhalasztani. Az online jelentkezés után a vizsgázók e-mailben kapnak tájékoztatást a fizetési módokról, ez vizsgahelyenként eltérő lehet. Jelentkezés után a vizsgadíjat át kell utalni a megadott számlaszámra és/vagy bankkártyás fizetéssel kell kiegyenlíteni. Az átutalás elektronikus igazolását a Vizsgázói fiók -> Pénzügyek menüpontba szükséges feltölteni. A jelentkezés csak a vizsgadíj befizetését igazoló bizonylat feltöltésével válik érvényessé. Amennyiben a vizsgázó a befizetési bizonylatot a jelentkezési határidő lejártáig nem tölti fel, a vizsgahely törli a jelentkezést.

A jelentkező a jelentkezés során jelöli meg, hogy saját névre vagy más (pl. cég, alapítvány) nevére kéri a számlát. A számla a vizsgadíj beérkezése után ennek megfelelően kerül kiállításra. Csak abban az esetben lehetséges a jelentkező nevétől eltérő névre kiállítani a számlát, amennyiben azt a vizsgára történő jelentkezés során megadta a jelentkező.

A befizetett vizsgadíj nem igényelhető vissza.

A vizsgára jelentkező, de azon meg nem jelent vizsgázó befizetett vizsgadíja elvész, amennyiben a vizsgázó nem él vizsgahalasztási lehetőséggel. Újabb vizsgára csak a vizsgadíj megismételt befizetésével jelentkezhet.

Amennyiben a vizsgázó halaszthatatlan ok miatt nem tud megjelenni a vizsgán, a vizsgahely írásos kérésre, annak mérlegelése alapján – kielégítő bizonyíték esetén – méltányosságból visszatérítheti a befizetett vizsgadíj 40%-át. Vizsgadíj visszatérítésére irányuló kérelem csak abban az esetben fogadható el, ha azt a vizsgázó legkésőbb a vizsga előtti napig jelzi a vizsgahelynek.

Halasztott vizsga vizsgadíja nem igényelhető vissza.

A vizsgázók legkésőbb a vizsgaidőpont előtt 10 nappal e-mail-ben értesülnek a vizsgabeosztásról, mely a Vizsgázói fiókjukban is elérhető. Az értesítő tartalmazza a vizsgázói azonosítót, továbbá pontos információkat az egyes vizsgarészek helyéről és időpontjáról, valamint a vizsgával és a vizsgán való részvétellel kapcsolatos tudnivalókat (pl. szabályok, szankciók, használható segédeszközök stb.).

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Vizsgaközpont a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 8. §-ának f) pontja alapján a fogyatékkal élő személyek számára a fogyatékosságuknak megfelelő vizsgakörülményeket biztosít. A fogyatékkal élő vizsgázók, amennyiben fogyatékosságukat (orvos)szakértői véleménnyel alátámasztják, egyedi eljárásra jogosultak.

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 63. § (2) bekezdésében meghatározott módon igazolt sajátos nevelési igény esetén a vizsgázó a regisztráció során létrehozott Vizsgázói fiókjába feltöltött írásbeli kérelem alapján egyedi vizsgaeljárásban vehet részt. A sajátos nevelési igény igazolására kizárólag a Megyei Szakértői Bizottságok, illetve az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és jogelődje, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény által kiállított szakértői vélemények fogadhatók el.

A fogyatékossággal élő, illetve sajátos nevelési igényű vizsgázónak az egyedi vizsgaeljárás iránti kérelmét legkésőbb a vizsgára történő jelentkezés határidejéig kell feltöltenie a vizsgázói fiókjába. Az egyedi eljárás iránti kérelem benyújtásához szükséges nyomtatvány nyomtatott formában a vizsgahelyeken érhető el, valamint elektronikusan a Vizsgaközpont honlapján. A kérelemhez minden esetben csatolni kell az (orvos)szakértői véleményt.

Utólagosan leadott (orvos)szakértői vélemény alapján egyedi eljárás nem igényelhető. Ez esetben csak arra van lehetőség, hogy a vizsgázó díjmentesen halaszthatja vizsgáját a következő vizsgaidőszakra.

Az egyedi eljárás engedélyezéséről az (orvos)szakértői vélemény alapján a Vizsgaközpont esélyegyenlőségi referense dönt. Döntéséről értesíti az érintett vizsgahelyet a vizsgabeosztás elkészítésének határidejéig.

Egyedi eljárás esetében nem történik tartalmi módosítás a vizsgaanyagban. A módosítás kizárólag formai.

A vizsgázó akadályoztatása esetén egy alkalommal jogosult vizsgahalasztást kérni: külön kérelemre, halasztási díj ellenében vizsgáját a következő vizsgaidőszakra halaszthatja. Az egyszer már elhalasztott vizsga ismételten nem halasztható.

Amennyiben a vizsgázó már részt vett valamelyik vizsgarészen, a vizsgahalasztás nem engedélyezett.

A halasztási kérelem a Vizsgázói fiókban található elektronikus űrlap kitöltésével adható be, benyújtásának határideje a vizsgát követő 10. nap.

Ha a vizsgázó komplex vizsgára jelentkezett, csak a teljes vizsgáját halaszthatja el a következő vizsgaidőszakra. Külön az írásbeli, illetve a szóbeli részvizsga, továbbá egyes készségek vizsgájának halasztására nem jogosult.

A halasztás díjköteles. A halasztási díjat a vizsgázó Vizsgázói fiókjából indítva, bankkártyás fizetéssel tudja kiegyenlíteni. A kérelem feldolgozását a halasztási díj befizetése után végezzük el.

Amennyiben a vizsgadíj befizetése megtörtént, és a vizsgázó jelentkezését már érvényesítették, a vizsga helyszínének módosítására már nincs lehetőség. Kivételesen indokolt esetben az átadó és a fogadó vizsgahely megállapodhat a vizsgahely megváltoztatásáról legkésőbb a jelentkezési határidőt követő második munkanapig.

A vizsgázónak saját kérésére lehetősége van a vizsga nyelvét, szintjét, illetve típusát megváltoztatni, amennyiben a vizsgadíj befizetése még nem történt meg. A vizsgázónak az erre irányuló kérését a vizsgahelynek kell jeleznie.

Évente egy alkalommal valamennyi B2 szintű nyelvvizsga nem szombati napon is letehető. Ezt a lehetőséget kizárólag Pécsett biztosítja a Vizsgaközpont. A vizsgára ez esetben a szombati vizsganapot követő hétfőn kerül sor. A nem szombati vizsganapra történő jelentkezést lelkiismereti okokra hivatkozva lehet kérvényezni. A kérelmet a Vizsgaközpont vezetőjéhez kell intézni a vizsgára jelentkezéssel egy időben. A jelentkezési határidő után beérkezett kérelmet a Vizsgaközpont nem tudja figyelembe venni.

Az írásban teljesített vizsgarészek (olvasáskészség, íráskészség és beszédértés) a Vizsgaközpont által kijelölt vizsganapon, egységes időpontban kezdődnek minden vizsgahelyen. Komplex vizsga esetében a vizsga az írásbeli részvizsgával (olvasáskészség és íráskészség vizsgarészekkel) kezdődik, melyet szünet után követ a beszédértés vizsgarész.

A beszédkészség vizsgára minden vizsgaidőszakban a vizsgaidőszak első 2 hetében kerülhet sor. A beszédkészség vizsga a vizsgahely által készített beosztás alapján történik.

A beszédkészség vizsgarész két fős vizsgabizottság előtt zajlik. A beszédkészség értékelését beszédkészség-értékelői alapképzésen kiképzett és rendszeresen továbbképzett beszédkészség-értékelők (szóbeli vizsgáztatók) végzik.

A vizsgázók párban vizsgáznak. A vizsgázóknak az online jelentkezési űrlapon lehetőségük van megnevezni a vizsgázótársukat. Amennyiben ilyen igényt nem jeleznek, a vizsgázópárok kialakítása véletlenszerűen történik.

Páratlan számú vizsgázó esetén a vizsgahelyek három vizsgázóból álló vizsgázói csoportot alakítanak ki.

A jelentkezések lezárását követően, ha valamelyik nyelv adott szintjére csak 1 jelentkező van, a Vizsgaközpont átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgahelyre. Azokban az esetekben, amikor ez nem lehetséges, az egyedül vizsgázó vizsgapartnere egy, az adott szinten teljesíteni tudó „beugró” vizsgázó lesz.

A vizsgázónak a beszédkészség vizsgán nem áll rendelkezésére felkészülési idő.

A beszédkészség vizsgarész egy online platform (Proexam) segítségével zajlik. Bejelentkezést követően a vizsgáztatók a teljes vizsgát ezen a platformon bonyolítják le: itt készül a hangfelvétel, valamint itt rögzítik a vizsgázók pontszámait és az esetleges megjegyzéseket is.

A platform internetalapú, ezért, ha az internetkapcsolat megszakad, vagy általános probléma merül fel a működésében, és az egy órán belül nem állítható helyre, a vizsgahely a Vizsgaközponttal egyeztetve új időpontot jelölhet ki a beszédkészség vizsgarész lebonyolítására. Az internetkapcsolat megszakadása esetén a Vizsgaközpont arról is rendelkezhet, hogy a Vizsgahely a Proexam használata nélkül folytathassa a vizsgát. Ebben az esetben a Vizsgaközpont a szóbeli tételeket ppt formátumban bocsátja rendelkezésre. A vizsgázók hagyományos módon húznak tételszámot, a vizsgát diktafonnal rögzítik, és az értékelőlapokat és jelenléti íveket kézzel töltik ki a vizsgáztatók. A beszédkészség vizsgarészt követően a vizsgáztatók által adott pontszámokat a Vizsgahely adminisztrátora rögzíti a vizsga adminisztrációs szoftverében (LEO-ban).

Amennyiben egy vizsgahelyen nem áll rendelkezésre megfelelő számú vizsgáztató, vagy a vizsgázók és a vizsgáztatók egészségének védelme (pl. járványhelyzet) ezt szükségessé teszi, a Vizsgaközpont biztosítja a lehetőséget a közvetett jelenléttel lebonyolított beszédkészség vizsgára is. Ebben az esetben a vizsgázók és a vizsgáztatók valamely (azonos vagy eltérő) vizsgahely (azonos vagy eltérő) akkreditált termeiben tartózkodnak. A vizsgázó(k) és a vizsgabizottság valós idejű, megfelelő minőségű hang- és videókapcsolaton keresztül kommunikálnak egymással, ez a Proexam rendszerben integrálva van. A vizsgarész lebonyolítása, a vizsgázók és a vizsgáztatók közötti interakció megvalósítása minden tekintetben azonos és egyenértékű a közvetlen jelenléttel történő vizsgáéval. A videokonferencia-rendszeren keresztül megvalósuló vizsgaeseményről felvétel készül, melynek megőrzési szabályai azonosak a hangfelvételekre vonatkozó előírásokkal.

A beszédkészséget értékelő vizsgabizottságok összeállításánál és a teremfelügyelők kiválasztásánál a vizsgahelyek figyelembe veszik a Ptk. és az akkreditációs követelmények szerinti összeférhetetlenségi előírásokat.

Az ECL íráskészség feladatainak megoldásához a vizsgázók minden vizsgaszinten használhatnak könyvesbolti forgalomban beszerezhető, általános, egynyelvű és kétnyelvű nyomtatott szótárt. A vizsgán tematikus szótár nem használható. Egyéb segédeszköz (pl. kézzel írott jegyzet, szójegyzék, szószedet) használata nem megengedett.

Az olvasáskészség, a beszédértés és a beszédkészség feladatok megoldásához a vizsgázók nem használhatnak segédeszközt.

A vizsgázók jegyzeteiket kizárólag a feladatlapokra írhatják. Hibajavító, javítószalag használata tilos. Az esetleges javítást a feladat megoldásához használt tollal, áthúzással kell végezni. Azoknál a feladatoknál, ahol a helyes válasz betűjelét táblázatba kell beírni, a táblázatban a javítást kisatírozással kell jelölni, és a végleges megoldást a helyesnek vélt válasz cellájába kell beírni. Az értékelők nem veszik figyelembe a táblázatba be nem írt megoldásokat.

Az írásbeli vizsgaalkalmakat kiképzett teremfelügyelők bonyolítják le.

Valamennyi vizsgázónak érvényes, fényképes hivatalos okmánnyal (útlevéllel, jogosítvánnyal, személyi igazolvánnyal, tartózkodási engedéllyel) kell igazolnia személyazonosságát. Ennek hiányában a vizsgahely az érintett személy vizsgáztatását köteles megtagadni. A diákigazolvány felmutatása nem elegendő.

A vizsgázók nem vihetnek a terembe, illetve a vizsga ideje alatt nem tarthatnak maguknál bekapcsolt mobiltelefont, okosórát, semmilyen táskát, könyvet, jegyzetpapírt, felvevő készüléket vagy bármilyen egyéb nyomtatott, illetve kézzel írott anyagot. A vizsgázóknak minden piszkozati munkát ugyancsak a feladatlapokon kell elvégezniük. Szótár kizárólag az íráskészség feladatokhoz használható.

A vizsgázók kék tollal írják a feladatlapra végleges válaszaikat.

Egyetlen vizsgázó sem hagyhatja el a termet az írásbeli vizsgarészek befejezése előtt. Kivételt csak egészségi okból lehet tenni. Ilyen esetben a vizsgázót a vizsgahely egy alkalmazottjának ki kell kísérnie.

Ha a vizsgázó az olvasáskészség vizsgarésznél az utasítások elmondása közben érkezik meg, még elkezdheti a vizsgát, de számára a vizsga időtartama nem hosszabbítható meg. A beszédértés vizsgarész alatt, ha már elindult a hangfelvétel, egyetlen későn érkező vizsgázó sem léphet be a terembe.

Ha a vizsgázó kifogással kíván élni a vizsgakörülmények miatt, akkor észrevételét közvetlenül az érintett vizsgarész után köteles megtenni. Kifogását írásban kell benyújtania, és azt a vizsgahely vezetőjének vagy megbízottjának közvetlenül a vizsga után át kell adnia.

A bérvizsgázók kiszűrését az ECL vizsgahelyek a személyazonosság szigorú ellenőrzésével, a beadott vizsgadolgozatok és a személyazonosságot igazoló okmányok összevetésével végzik. Bérvizsgázó tettenérése esetén jegyzőkönyv készül, és a vizsgahely értesíti a Vizsgaközpontot. A Vizsgaközpont mind a tetten ért bérvizsgázót, mind megbízóját véglegesen kizárja az ECL vizsga letételéből, és erről értesíti az OH NYAK-ot.

A bizonyítható csaláson ért vizsgázó (más dolgozatának másolása, nem megengedett segédeszközhasználata stb.) vizsgáját a Vizsgaközpont érvényteleníti, és a vizsgázót kizárhatja az ECL nyelvvizsga letételének lehetőségéből.

Amennyiben az íráskészség feladatok értékelése során fény derül arra, hogy a vizsgázó az internetről vagy egyéb forrásból plagizál, másol szövegeket, az vizsgacsalásnak minősül, ezért a Vizsgaközpont a vizsgázónak az adott vizsgarészben az adott feladaton elért eredményét érvényteleníti.

A vizsgázók nem adhatnak át egymásnak anyagot vagy információt a vizsga alatt.

A vizsgázók nem másolhatnak egymás feladatlapjáról, és semmilyen módon sem segíthetik egymást.

Ha bármilyen fegyelmezetlenség történik, a teremfelügyelőnek jelentenie kell annak részleteit a vizsgahely vezetőjének vagy megbízottjának, indokolt esetben meg is szakíthatja a fegyelmezetlen vizsgázó(k) vizsgáját. Erre azokban az esetekben van szükség, amikor a teremfelügyelő úgy ítéli meg, hogy arra vizsgabiztonsági okokból vagy a többi vizsgázó nyugodt munkájának biztosítása érdekében van szükség. Az esetről jegyzőkönyv készül.

Csalásgyanú esetén a Vizsgaközpontnak jogában áll indoklás és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érvényteleníteni a vizsgacsalással érintett vizsgát. A Vizsgaközpont nem kötelezhető a vizsgaesemény pótlására, és kártérítési felelőssége sincsen a vizsgázók felé.

Minden olyan személy, aki a nyelvvizsgák lebonyolításában részt vesz, titoktartási nyilatkozatot ír alá.

A vizsgázók teljesítményének értékelésében minden készség esetében két értékelő vesz részt.

A vizsgázó minden készségből maximum 25 vizsgapontot kaphat. Az értékelés során részben helyes válaszokért részpontok nem adhatók.

Az olvasáskészség és a beszédértés feladatlapok 20-20 itemet tartalmaznak, az egyes itemek pontértéke 1,25 pont.

Az íráskészség és a beszédkészség vizsgateljesítmények értékelése analitikus értékelési skálák segítségével öt értékelési kritérium alapján történik.

Az íráskészség vizsgán a vizsgázó minden értékelési szempontra értékelőnként és feladatonként maximálisan 5 pontot kaphat. Így az íráskészség vizsgarészben maximálisan elérhető feladatpont 100 pont. A két értékelő által adott pontok számítógépes rögzítése után a számítógépes program számtani középérték számítása alapján határozza meg a vizsgapontokat.

A beszédkészség vizsgarészben a két értékelő egymástól függetlenül értékel. A vizsga után a vizsgáztatók közösen alakítják ki a pontszámot.

A Vizsgaközpont a vizsgaeredményről szóló értesítést az írásbeli vizsga időpontjától számítva legkésőbb a 30. napon közzéteszi a www.ecl.hu honlapon. Ezzel egyidőben minden vizsgázót e-mailben is értesít arról, hogy a Vizsgázói fiókjában elérhetők a vizsgaeredmények. Amennyiben a vizsgázó igényli, írásos kérésére a Vizsgaközpont a vizsgaeredményéről postai úton is tájékoztatja a jogszabályban előírt határidőn belül.

A Magyarországon akkreditált vizsganyelvekből és szintekből (angol nyelv B1, B2 és C1 szint, magyar és német nyelv A2, B1, B2 és C1 szint) tett vizsgák esetében az államilag elismert bizonyítvány kiállítására a magyar akkreditációs szabályok vonatkoznak.

Ennek megfelelően:

• a szóbeli részvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a beszédértés és a beszédkészség vizsgarészben egyaránt legalább 40%-os eredményt ér el, és a két vizsgarész átlaga eléri a 60%-ot;
• az írásbeli részvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az olvasáskészség és az íráskészség vizsgarészben egyaránt legalább 40%-os eredményt ér el, és a két vizsgarész átlaga eléri a 60%-ot;
• a komplex vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó mind a négy vizsgarészben – olvasáskészség, íráskészség, beszédértés és beszédkészség – legalább 40%-os eredményt ér el, és a négy vizsgarész összesített átlaga eléri a 60%-ot.

Ha a komplex vizsgára jelentkező vizsgázó komplex vizsgája nem sikeres, de az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgára vonatkozó feltételeket teljesíti, a Vizsgaközpont az adott sikeres részvizsgáról államilag elismert részvizsga-bizonyítványt állít ki.

Az eredmények átlagolása kizárólag ugyanabban a vizsgaidőszakban teljesített vizsgarészek között lehetséges. Különböző vizsgaidőszakokban teljesített írásbeli és szóbeli részvizsgák eredményei nem kompenzálhatják egymást.

Jelen szabályozás kizárólag a 2016. decemberi időszaktól kezdődően érvényes, visszamenőleges hatálya nincs. Az újfajta eredményszámítás csak az egy vizsgaidőszakon belül letett komplex vizsgára vonatkozik, külön vizsgaidőszakban letett írásbeli és szóbeli vizsgarészek nem kompenzálhatják egymást.

Az angol és a nem akkreditált vizsganyelvek – bolgár, cseh, francia, héber, horvát, lengyel, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák és szerb nyelvből – esetében a nemzetközi ECL-bizonyítvány kiállításának feltételei megegyeznek a magyar akkreditációs eredményszámítási szabályokkal.

Ennek megfelelően:

• a szóbeli részvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a beszédértés és a beszédkészség vizsgarészben egyaránt legalább 40%-os eredményt ér el, és a két vizsgarész átlaga eléri a 60%-ot;
• az írásbeli részvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az olvasáskészség és az íráskészség vizsgarészben egyaránt legalább 40%-os eredményt ér el, és a két vizsgarész átlaga eléri a 60%-ot;
• a komplex vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó mind a négy vizsgarészben – olvasáskészség, íráskészség, beszédértés és beszédkészség – legalább 40%-os eredményt ér el, és a négy vizsgarész összesített átlaga eléri a 60%-ot.

A nem akkreditált nyelvekből kiállított nemzetközi bizonyítványok külön vizsga letétele nélkül honosíthatóak. A honosítási eljárás kérelemre indul, melyet az OH NYAK-hoz kell benyújtani postai úton, illetve személyesen az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán.

További részletes tudnivalók a honosítási eljárásról: https://nyak.oh.gov.hu/doc/honositas/honositas_nyelv.asp

A honosítási kérelemhez csatolandó a nyelvvizsga-bizonyítvány hitelesített másolata, amelyet a Vizsgaközpont a vizsgázó kérésére díjmentesen biztosít. A QR-kódot is tartalmazó nemzetközi bizonyítványok esetében azonban elegendő egy jó minőségű fénymásolat, nem szükséges hiteles másolatot mellékelni.

Magyar és német nyelvből a nemzetközi ECL bizonyítvány kiállítására a fentiektől eltérő, készségenkénti követelmények vonatkoznak. Ezen követelmények alkalmazását a magyar és a német vizsgák nemzetközi akkreditációja teszi szükségessé.

Ennek megfelelően:

• Írásbeli nemzetközi részvizsga-bizonyítvány akkor állítható ki, ha a vizsgázó az olvasáskészség és az íráskészség vizsgarészen egyaránt legalább 60%-os eredményt ér el.
• Szóbeli nemzetközi részvizsga-bizonyítvány akkor állítható ki, ha a vizsgázó a beszédértés és a beszédkészség vizsgarészen egyaránt legalább 60%-os eredményt ér el.
• Komplex nemzetközi bizonyítvány akkor állítható ki, ha a vizsgázó mind a négy vizsgarészen – olvasáskészség, íráskészség, beszédértés és beszédkészség – külön-külön legalább 60%-os eredményt ér el.

Magyar és német nyelvből a nemzetközi ECL bizonyítvány kiállításakor a készségek eredményei nem átlagolhatók. Az egyik készségben elért magasabb eredmény nem kompenzálhatja egy másik készség 60% alatti eredményét. Ezért előfordulhat, hogy a vizsgázó a magyar akkreditációs szabályok alapján államilag elismert bizonyítványra jogosult, de a nemzetközi ECL bizonyítvány kiállításának feltételeit nem teljesíti.

Ez a szabály a 2026. szeptemberi vizsgaidőszaktól kezdődően alkalmazandó, visszamenőleges hatálya nincs. A korábbi szabályok alapján már kiállított nemzetközi ECL bizonyítványok továbbra is érvényesek, érvényességüket az új szabályozás nem érinti.

Az Nft. 2011. CCIV. 107/A. § 8. értelmében minden vizsgázónak – kiskorú vizsgázó esetén: a vizsgázónak és törvényes képviselőjének – lehetősége van arra, hogy az eredményhirdetést követő 15 napon belül, a Vizsgaközpont által meghirdetett időpontokban, előzetes bejelentkezés után, személyesen, de kizárólag a Vizsgaközpontban (7624 Pécs, Damjanich utca 30. II. emelet) megtekintse az értékelt dolgozatát, ill. meghallgassa a beszédkészség vizsga monológ részének felvételét.

A megtekintésre vonatkozó kérelmet a vizsgaeredmény közlésétől számított 15 napon belül a Vizsgázói fiókban található online időpontfoglalási rendszeren keresztül kell benyújtani. Időpontot foglalni csak a Vizsgaközpont által meghirdetett alkalmakra lehet. Az eredményhirdetést követő 15. napon túl a megtekintésre nincs mód. A megtekintés díjmentes.

A 45 perces megtekintés alkalmával a vizsgázó a kérelmezett készség(ek)re vonatkozóan a feladatlapokba, a saját válaszlapjaiba tekinthet be, valamint meghallgathatja a beszédkészség vizsga monológ részének felvételét. A Vizsgaközpont továbbá a vizsgázó rendelkezésére bocsátja a javítókulcsokat és az értékelési szempontokat is, hiszen a válaszlapok nem tartalmaznak korrektúrajeleket a kettős értékelés objektivitásának biztosítása miatt.

A megtekintés során a vizsgázónak kérdések feltételére, szakértői vélemény kikérésére nincs lehetősége.

A vizsgázó a megtekintés alkalmával kizárólag a saját megoldásairól készíthet kézzel írott jegyzetet a Vizsgaközpont által biztosított eszközökkel (papír és írószer). Másolatot, elektronikus másolatot (fénymásoló, telefon segítségével) a vizsgázó sem az írásban mért készségek esetében, sem a beszédkészség vizsga monológ részének hangfelvételéről nem készíthet. Távozás előtt a jegyzeteit köteles bemutatni a teremfelügyelőnek, ill. a nyelvi szakértőnek, aki ellenőrzi és aláírásával ellátja azokat. Amennyiben a teremfelügyelő vagy a nyelvi szakértő szabálytalanságot észlel (pl. a vizsgázó feladatról is készített jegyzetet), intézkedik (elveszi a jegyzetet), és jegyzőkönyvet vesz fel az esetről.

A vizsgázó távozáskor megtekintési nyilatkozatot ír alá.

Minden vizsgázónak – kiskorú vizsgázó esetén: a vizsgázónak és törvényes képviselőjének – lehetősége van arra, hogy az eredményhirdetést követő 15 napon belül, a Vizsgaközpont által meghirdetett időpontokban, előzetes bejelentkezés után, személyesen, de kizárólag a Vizsgaközpontban (7624 Pécs, Damjanich utca 30. II. emelet) nyelvi szakértővel konzultálva megtekintse az értékelt dolgozatát, ill. meghallgassa a beszédkészség vizsga monológ részének felvételét. (A teljes felvétel páros vagy hármas vizsga esetén személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt nem adható közre.) Online konzultációra nincs lehetőség.

A szakmai konzultációra vonatkozó kérelmet a vizsgaeredmény közlésétől számított 15 napon belül a Vizsgázói fiókban található online időpontfoglalási rendszeren keresztül kell benyújtani. Időpontot foglalni csak a Vizsgaközpont által meghirdetett alkalmakra lehet. Az eredményhirdetést követő 15. napon túl szakmai konzultációra nincs mód. A szakmai konzultáció díjköteles, 3.000 Ft készségenként. A díjat a vizsgázó a Vizsgázói fiókban az OTP SimplePay-rendszerét használva tudja kiegyenlíteni.

A szakmai konzultáción a vizsgázó – kiskorú vizsgázó esetén: a vizsgázó és annak törvényes képviselője – vehet részt.

A 45 perces szakmai konzultáció alkalmával a vizsgázó a kérelmezett készség(ek)re vonatkozóan a feladatlapokba, a saját válaszlapjaiba tekinthet be, valamint meghallgathatja a beszédkészség vizsga monológ részének felvételét. A Vizsgaközpont továbbá a vizsgázó rendelkezésére bocsátja a javítókulcsokat és az értékelési szempontokat is, hiszen a válaszlapok nem tartalmaznak korrektúrajeleket a kettős értékelés objektivitásának biztosítása miatt.

A szakmai konzultáció során a vizsgázó személyre szabott támogatást kap a Vizsgaközpont nyelvi szakértőjétől az értékelés értelmezéséhez, ill. útmutatást kaphat a további felkészüléshez is.

A vizsgázó a szakmai konzultáció alkalmával kizárólag a saját megoldásairól készíthet kézzel írott jegyzetet a Vizsgaközpont által biztosított eszközökkel (papír és írószer). Másolatot, elektronikus másolatot (fénymásoló, telefon segítségével) a vizsgázó sem az írásban mért készségek esetében, sem a beszédkészség vizsgarész hangfelvételéről nem készíthet. Távozás előtt a jegyzeteit köteles bemutatni a Vizsgaközpont nyelvi szakértőjének, aki ellenőrzi és aláírásával ellátja azokat. Amennyiben a nyelvi szakértő szabálytalanságot észlel (pl. a vizsgázó a feladatról is készített jegyzetet), intézkedik (elveszi a jegyzetet), és jegyzőkönyvet vesz fel az esetről.

A vizsgázó távozáskor nyilatkozatot ír alá.

A vizsgaeredmények felülvizsgálatát a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 4. § (3), (3a) és (3b) pontja szabályozza. A vizsgázók az eredmények közlésétől számított 15 napon belül élhetnek felülvizsgálati kérelemmel. A felülvizsgálati kérelem benyújtható a dolgozat megtekintésétől függetlenül is.

A vizsgázó kétfajta felülvizsgálati kérelmet nyújthat be:

1. felülvizsgálati kérelemmel élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással. Ebben az esetben a felülvizsgálat ingyenes.
2. kérheti az írásban teljesített vizsgadolgozatainak és szóbeli teljesítményének harmadik értékelő által történő újraértékelését. Az újraértékelés díjköteles. Az újraértékelési díj készségenként került meghatározásra, mely összegről a vizsgázók a honlapon tájékozódhatnak. A díjbefizetés hiányában az újraértékelést a Vizsgaközpont nem végzi el.

A felülvizsgálati és/vagy újraértékelési kérelmet a vizsgázó a Vizsgázói fiókban található elektronikus űrlap kitöltésével adhat le. Az eljárás díját a Vizsgázói fiókból indítva, bankkártyás fizetéssel egyenlítheti ki.

A kérelmek benyújtására a vizsgaeredmény közlésétől számított 15 napon belül van lehetőség. A felülvizsgálati és újraértékelési kérelem előterjesztési időpontjának a díj jóváírásának napját tekintjük.

A Vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati és újraértékelési kérelmekkel kapcsolatos részletes szakmai indokolást is tartalmazó döntését 15 napon belül hozza meg, és erről a vizsgázót a Vizsgázói fiókjában elektronikus határozat formájában, valamint email-ben értesíti. Felülvizsgálati és újraértékelési kérelmek esetén a Vizsgaközpont a vizsgaeredményt módosíthatja. Az újraértékelési kérelem elbírálása alapján sikeresnek ítélt vizsga esetén a Vizsgaközpont visszafizeti a vizsgázónak az adott készségre vonatkozó újraértékelési díjat, valamint gondoskodik a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításáról.

A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés közlésétől számított 15 napon belül a döntés ellen az Oktatási Hivatalhoz címzett, de a Vizsgaközponthoz benyújtandó panasszal élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással.

Megsemmisült vagy elveszett államilag elismert bizonyítvány helyett a vizsgázó kezdeményezésére az OH NYAK hatósági igazolást állít ki. Az eljárás során új nyelvvizsga-bizonyítvány nem kerül kiállításra.

További információ: https://nyak.oh.gov.hu/doc/elveszett.asp

Megsemmisült vagy elveszett ECL nemzetközi vizsgabizonyítvány esetén a Vizsgaközpont új nemzetközi bizonyítványt állít ki. Az új nemzetközi bizonyítvány kiállítási kérelmét a Vizsgaközpontba kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az eljárási díj átutalásáról vagy befizetéséről szóló igazolást.

További információ: https://ecl.hu/megsemmisult-vagy-elveszett-bizonyitvanyok-potlasa/

Amennyiben az államilag elismert bizonyítvány hibás adatot tartalmaz, a 2021.11.18. előtt kiállított bizonyítványok esetében a vizsgázó kérésére az OH NYAK a hiba jellegétől függően új bizonyítványt (pl. névelírás esetén a bizonyítvány kiállításától számított egy éven belül, nem- és névváltozás, születési név változása esetén) vagy hatósági igazolást (pl. második keresztnév hiánya, hibás születési hely, hibás születési idő esetén) állít ki.

Ha a 2021.11.18. után kiállított államilag elismert bizonyítvány tartalmaz hibás adatot, közvetlenül az OH NYAK-hoz kell fordulni: NYAK.info@oh.gov.hu.

Amennyiben a 2021.11.18. előtti bizonyítványok esetében a hiba jellege új bizonyítvány kiállítását teszi lehetővé, az új államilag elismert bizonyítvány kiállítási kérelmét az ECL Vizsgaközpontba kell benyújtani. A bizonyítvány kiállításának költségeit a tévesztő fél fizeti.

További információ: https://ecl.hu/hibas-bizonyitvany-csereje-vagy-javitasa/

A hatósági igazolás iránti kérelmet közvetlenül az OH NYAK-nak kell benyújtani.

További információ: https://nyak.oh.gov.hu/doc/hibajavit.asp

Hibás adatot tartalmazó ECL nemzetközi vizsgabizonyítvány esetén a Vizsgaközpont új nemzetközi bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány kiállításának költségeit a tévesztő fél fizeti.

További információ: https://ecl.hu/hibas-bizonyitvany-csereje-vagy-javitasa/

Az értékelt vizsgadolgozatok és a beszédkészség vizsgarész hangfelvételeinek tárolása, ill. archiválása a Vizsgaközpontban történik, időtartama 3 év.

A Vizsgaközpont adatvédelmi tájékoztatója a Vizsgaközpont honlapján érhető el: https://ecl.hu/adatbiztonsag-es-adatvedelem/

A vizsgázói adóazonosító jel az OH NYAK kérésére kerül rögzítésre, a sikeres regisztráció után a GDPR adatvédelmi elveinek megfelelően a Vizsgaközpont adatbázisából törlésre kerül.